Barabás Miklós: Blaskovich Pál arcképe, 1853.
A tápiószelei múzeum képgyűjteményének büszkeségei Barabás Miklós munkái. Ezek egyike
Blaskovich Pál portréja. Barabás Miklós 1853-ban festette olajjal vászonra ebecki Blaskovich
Pál (1802-1873) arcképét, aki a múzeumalapító Blaskovich - fivérek nagyapjának testvére
volt. Pál birtokai Hont és Nógrád megyében feküdtek. A bécsi Hadmérnöki Akadémián tanult,
1819-től 1843-ig katonai szolgálatban állt, alezredesi rangig jutott.
A
Blaskovichokhoz híven ő is szerette a lovakat, sőt korának egyik leghíresebb
fogathajtójaként tartották számon. Legendás hajtások őrizték nevét. Ötös fogatáról,
utolérhetetlen hajtásáról volt híres Nógrádban. Miatta terjedt el az a mondás:” Hajt, mint
Blaskovich.” (Ezt a mondást még 2010-ben is ismerték felvidéki Ipolyszakállason.)
Blaskovich
Pálnak két nevezetes hajtása volt. Elsőként 1847-ben István nádort Balassagyarmatról Vácra
vitte fogatán, a két postakocsi állomásnyi utat alig két óra alatt tette meg. A második
legendás hajtás során Ferenc Józsefet „repítette” Ipolyságtól Vácig. Az uralkodó kísérői
csak félórával később érkeztek meg a váci vasútállomásra.
Barabás Miklós (1810-1898)
kitűnő portrét alkotott az 51 éves Blaskovichról. A kép külön erénye a jól sikerült
jellemábrázolás mellett az erőteljes – a némi olaszos hatást mutató- vörös-fekete-fehér
komponensekből összetevődő színvilág. Az arckép egyike a Blaskovich –gyűjteményben lévő
legjobb műveknek - értékelte a festményt dr. Bakó Zsuzsanna művészettörténész, a tápiószelei
múzeum magyar festészeti anyagának feldolgozója, a Magyar Nemzeti Galéria ny.
osztályvezetője.