MESÉLŐ TÁRGYAK

  

 

EMLÉKEZZÜNK A RÉGIEKRŐL- RÉGÉSZETI,TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS TÁPIÓSZELE FENNÁLLÁSA 800. ÉVFORDULÓJÁN

Tápiószele régtől fogva lakott település, elő archeológiai leletei az újkőkorig vezetnek vissza. A határban szkíta, kelta, szarmata halomsírok, avar és honfoglalás-kori leletek is előkerültek. Területén Árpád-kori templomok nyomát mutatták ki. A régészeti-történeti tárlaton tablókba és tárlókba rendezetten adjuk közre a település régmúltját, vas és bronzkori népek, a népvándorlás korának tárgyi emlékeit, a település középkori históriáját, az elnéptelenedés és újratelepítés dokumentumait. Első írásos emléke még a tatárjárás előtti időről, 1219-ből való.

A törtéeti információkat, régészeti tárgxakat, egyházi emlékeket a következő korok szerint csoportosaítva ismerhetjük meg:

Tápiószele népének mindennapjaiban, kulturális, oktatási és családi életében a 18. századtól kiemelten fontos volt az egyházak szerepe. A tárlaton bemutatjuk a négy történelmi egyház megszervezését, templomaik építését. A Tápió vidékén különleges, hogy egy faluban mind a négy vallás temploma álljon. 1728-tól római katolikus, 1825-tól evangélikus, 1845-tól izraelita, 1900-tól református templom épült a településen.    

1. ÚJKOR – RÉZKOR – BRONZKOR – VASKOR 
2. KELTÁK – SZARMATÁK – HUNOK – AVAROK – MAGYAROK 
3. ÁRPÁD-KOR, KÖZÉPKOR, TÖRÖK HÓDOLTSÁG és ÚJRATELEPÜLÉS KORA 
4. A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG ÉS TEMPLOM
5. EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG ÉS TEMPLOM
6. IZRAELITA EGYHÁZKÖZSÉG ÉS TEMPLOM
7. REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG ÉS TEMPLOM

Interaktív elemek szolgálják az élményalapú ismeretszerzést:

1.  satírozó Tápiószele 1745-es pecsétje
2. A/3 fa puzzle: Tápiószele színezett képeslapja
3. A/4 színes puzzle katolikus templom a századelőn, régi képeslapon
4. A/4 színes puzzle evangélikus templom a századelőn, régi képeslapon
5. Tápiószele textil térképe 25 db körrel, amire 25 db henger alakú régi építmény képe helyezhető el. A térkép mérete 130x330 cm, amit a terem közepén található.r
6. Állványos időkerék forgató.

A tárgyak, események kronológiai megismerését segíti Tápiószele idővonala tabló.

       

 

 

 

 

MESÉLŐ TÁRGYAK

100 TÁRGY TÁPIÓSZELE 800 ÉVÉBŐL

Életmód történeti tárlat 2019. május 17. - 2019. szeptember 2

 

A kiállításon az eltelt 100 év tárgyi emlékeit szedjük sorba. Ezt tematikusan, egy – egy korra vetítve tesszük. Az időszakokat és társadalmi rétegre elkülönítjük..

Első idősík a 20. sz. első fele, ahol kétféle életvitel tárgyaik adjuk közre, paraszti és úri életmódét. A második időszak az 1970-80-es évek. Végül a jelenkor, a 2000-es évek MINDENNAPI ÉLETÉNEK jellegzetes tárgyait vesszük számba.

A tárlaton ugyanolyan, de más-más korú tárgyakat helyezünk el. Pl. gyerekjátékok, étkezési kellékek (tányér, tál, evőeszköz, pohár), írás eszközei, tisztálkodás kellékei az ezüstborotválkozó tükörtől, a fa tükrön át a műanyag tükörig. Bemutatunk nagyobb darabokat is,  min ültek, min ettek, milyen babakocsit használtak az adott korban.

Bemutatjuk egy-egy kor jellenző viseletét. Úri női és férfi, paraszti női és férfi viseletet, de a 70- es évek és a jelenkor egy-egy jellkegzetes női és férfi öltözetét is. Kiemelten tárjuk a közönség elé az egyes korok  jellegzetes gyermekjátékait, társasjátékait.

Ez a történelmi szintézis alkalmas arra, hogy a tárgyak más kontextusban jelenjenek meg, az eltelt több mint 100 év életmódbeli változásának bemutatására.

              

 

NEMCSAK ÁLLATSZOBRÁSZ

Vándorkiállítás VASTAGH GYÖRGY születésének 150. évfordulójára

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár a Nemzeti Kulturális Alap Támogatásával vándorkiállítás rendezett ifjabb Vastagh György szobrászművész születésének 150. évfordulóján. A tárlat 2018-ban indult vándorútjára, ami 2019. január végétől március első hetéig tekinthető meg a tápiószelei múzeumban.
Számunkra azért fontos a szobrász tevékenysége, mert egy ikonikus szobrot, Kincsem szobrát készítette el 1941-ben. Ezt az alkotást a Blaskovich Múzeum állandó kiállításán láthatjuk, a művész édesapja, id. Vastag György Echo a Kárpátokban című festménye, valamint bátyja, Vastag Géza grafikái mellett.
Ifj. Vastagh György művészeti tanulmányait az Országos Mintarajztanodában kezdte, ahol Zala György, a korszak elismert szobrásza volt a mestere. 1889–1891 között a Müncheni Akadémiára járt, majd párizsi tanulmányúton vett részt. Tanulmányútját követően a földművelésügyi tárca felkérésére az 1896-ban megrendezett Ezredéves Országos Kiállításra ¼ méretarányú gipsz állatszobrokat készített. Hazai sikerét nemzetközi elismerések is követték. Az 1900-as Párizsi Világkiállításon kétszeres elismerésben részesült, egyrészt kisméretű, festett gipsz állatszobrait-, másrészt Csikós című szobrát díjazták aranyéremmel. Hasonló módon érmekkel tüntették ki a művészt az 1910-es bécsi vadászati kiállításon, majd az 1911-es Torinói Világkiállításon is.
A tápiószelei múzeum tárlatán képet kaphatunk egy különleges művészcsalád tagjainak, de elsősorban Vastagh György, a szobrász munkásságáról.
A kiállításhoz múzeumpedagógiai foglalkozást kínálunk alsósoknak és felsősöknek ábrázolás és művészet témában a vizuális kultúra óra keretében.

        

 

 

 

                    

MESÉL A SZÁNTÓFÖLD, AKVARELL NÖVÉNYEK DR PAPP ERZSÉBET HAGYATÉKÁBÓL címmel 2018. március 9–től május 6-ig időszaki tárlat látható a Blaskovich Múzeumban. Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, a Blaskovich Múzeum és a Növényi Diverzitás Központ közös kiállításán a szárazföldi növények akvarelljeit mutatjuk be. A rajzokat dr. Papp Erzsébet agrobotanikus, festőművész készítette.

 

A kiállítás a két tápiószelei intézmény, a kúriamúzeum és génbank együttes gondolkodása révén alakult ki és szervesen illeszkedett a NÖDIK 2018. március 9-i ünnepi és szakmai rendezvényeinek sorába. 
A kiállítás alapját a MMgMK gyűjteménye adja. Dr. Papp Erzsébet agrobotanikus színes növényeket ábrázoló akvarelleket készített az 1960-1980-es évek között, amíg a tápiószelei Agrobotanikai Intézet munkatársa volt. Ez az anyag ajándék útján a MMgMK-ba került. Ezeket a szántóföldi növényekről festett alkotásokat rendezték kiállítássá.
A tápiószelei Agrobotanikai Intézetet az MTA tagintézményeként 1959-ben dr. Jánossy Andor professzor alapította, aki személyes, jó viszonyban állt a Blaskovich fivérekkel. Így a két tápiószelei intézmény közötti jó kapcsolat 6 évtizedre nyúlik vissza. Az intézet alapításának 60. évfordulójának 0-ik évében, az emlékünnepségek bevezetőjének számít a Blaskovich Múzeumbeli tárlat.
Dr. Papp Erzsébet agrobotanikus, festőművész (1923- 2011) különös adottsága volt az apró részletekre is kiterjedő, éles megfigyelőkészség. Kiválóan és gyorsan rajzolt akár portrékat is (pl. Csapody Veráról, Boros Ádámról, Blaskovich Jánosról), de a növényábrázolásban csúcsosodott ki festőművész tehetsége. Egyedi módon, művészi lényegre látással, a fény és árnyék tökéletes érzékelésével főként magvakat és morfológiai rajzokat, akvarelleket készített különféle, kultúrnövényekről szóló tudományos művekhez. A növényi magok csodálatos változatosságának szenvedélyes szemlélete élete végéig tartott. Kutatta a magvak nyugalmát, „alvó állapotának” jellemzőit, csírázását, a dormancia endogén ritmusát. A magyar kultúrnövények génbankjának fajtagyűjteménye alapján elkészítette azt a két kötetes atlaszt, ami sokáig megőrzi nevét, és a Gazda Kiadó gondozásában jelent meg. Kitartó akarata és szorgalma eredménnyel járt, fontos értékmentést végzett.

Dr. Papp Erzsébet (1923 -2011) botanikus nevéhez kötődik a szántóföldi növények flórájának tudományos hitelességű, művészi színvonalú grafikai ábrázolása.

Dr. Papp Erzsébet 1923. szeptember 1-én, Budapesten, harmadik gyermekként született máramarosszigeti szülőktől. 2011. november 10-én, 88 éves korában Budapesten hunyt el.

 

A múzeumi tárlat május 6-ig naponta 9 és 17 óra között tekinthető meg.

 

 

 

 

 

 

 

 

MESE SZÁRNYÁN című kiállítás megnyitója

időpont: 2017. szeptember 29. péntek 15 óra

A tárlaton ILLÉS MÁRTA tápióbicskei FESTŐMŰVÉSZ mese illusztrációit láthatjuk.

A gyerekeknek szóló alkotások többségét Hajdu Kati Sárkányhegedű című mesekönyvéhez készítette.
A tárlatot megnyitja: TERÉK MIHÁLYNÉ pedagógus, a Blaskovich János Általános Iskola ny. igazgató helyettese
A megnyitót a tápiószelei kisiskolások műsora színesíti. Elhangzanak azok a mesék és írások, amiket a gyerekek kistérségi és megyei versenyen elmondtak.

       

 

 

 

 

 

 

 

 

      

 

AZOK A 90-ES ÉVEK címmel nyílik történeti tárlat a tápiószelei múzeumban

 

Már csak szeptember 17-ig látogatható a 90-es évek emlékeit bemutató helytörténeti tárlat. A közelmúlt emlékeit, a rendszerváltást követő évtized eseményeit nagyon jó fotó és video anyagon keresztül mutattuk be, mert a múzeum tudatosan gyűjtötte e korszak dokumentumait. Különösen érdekes az a video film összefoglaló, ami az 1990-es polgármester választáshoz kapcsolódó kampánygyűlésen készült a KGYV nagytermében.
Képes tablókon adjuk közre azokat a fotókat, amik ábrázolják hogyan alakult 1991-től a település képe, milyen közéleti események zajlottak. A múzeumban zajló gazdag kulturális élet pillanatképeit három óriás filmkockába gyűjtöttük egybe. A tablókba rendezett, Tápiószeléről megjelent országos híradások, újságcikkek a mának is érdekes tanulságul szolgálnak, hiszen volt itt tüntetés, titokzatos verés és más botrány. Településünkről negatív és bulvárszerű hírek ( pl. MTV adása kiscsoprotos önkormányzat, Koda Rt felszámolása) mellett azért pozitívak is megjelentek a médiában, igaz ezek mind a múzeum programjaival kapcsolatosak voltak. A tablók anyagában jól lehet ezek között böngészni.
A tárlaton külön hangsúly kapott a kor jellegzetes tárgyi világának bemutatása. Láthatjuk itt a lánykák és fiúk kedvenc játékait a süti babától a tetriszig és transzformerig. A felnőttvilág fontos tárgyaiból, ruházatából is válogatást adunk. Érdekes megnézni a nehéz, nagy, kártyás mobiltelefont, a kazettás rádiós magnót, VHS videó kamerát és lejátszót. Ez az időszak a műsoros és videó kazetta, a flopy fénykora. Nosztalgiázhatunk a kék világútlevél, a rózsaszín valutalap és menedzser kalkulátor világában is.
Reméljük a felnőttek körében a közelmúlt emlékei között barangolva nosztalgikus emlékeket idézünk fel, a gyerekek pedig olyan tárgyakat tekinthetnek meg, amik vagy eltűntek, vagy 25 év múltán újra megjelentek mindennapjainkban.

                      

 

 

                   

 

 

 



2017. március 10-én, pénteken 15 órakor nyílik a tápiószelei múzeumban

a 70 ÉVE VÁLT A BLASKOVICH-GYŰJTEMÉNY KÖZGYŰJTEMÉNNYÉ
című múzeumtörténeti kiállítás.                                                     

Köszöntőt mond: Dr. Kőrösi Andrea a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgató-helyettese.

A tárlatot Dinnyés István régész,
a Blaskovich Múzeum egykori igazgatója nyitja meg.

A rendezvényt Sass Éva, tápiószelei kisdiák népdal műsora színesíti.

A tárlat szakmai kurátora Dinnyés István és Gócsáné dr Móró Csilla.

A megnyitót baráti beszélgetés követi. Erre külön tisztelettel invitáljuk azokat az idősebb embereket, akiknek emléke van az 1947-es évekről, az újrainduló régészeti ásatásokról, a múzeumi gyűjtőhely megalakulásáról, a Blaskovich fivérek értékmentő tevékenységéről.

 

       


MÚZEUMTÖRTÉNETI TÁRLAT TÁPIÓSZELÉN

70 éve lett közgyűjtemény a tápiószelei Blaskovich-gyűjtemény

 

A Blaskovich Múzeumban március 10-től május 2-ig tekinthető meg egy időszaki kiállítás, amely a tápiószelei Blaskovich-gyűjtemény megmentésének, múzeumi gyűjtőhellyé, majd múzeummá válásának folyamatát tárja a nagyközönség elé.
A bemutató során az 1940-es, 1950-es évek ásatásai során feltárt régészeti leletek mellett olyan történeti dokumentumokat ismerhet meg a látogató, amelyek soha sem szerepeltek még a nyilvánosság előtt.
Az orosz nyelvű kézzel festett tábla és hímzett karszalag a múzeum/muzej létére hívta fel a katonák figyelmét, mivel a Nemzeti Múzeum főigazgatója menlevelet adott a Blaskovich testvérpárnak. 1944. október 4-én kelt irat szerint az európai kultúra nevében védelmet és kíméletet kér a tápiószelei Blaskovich kúriában őrzött műgyűjtemény és régészeti leletek számára. A négy nyelven megfogalmazott levél sajnos éppen oroszul nem készült el.
A tárlat sarkalatos tárgya az ezüst dísztál, amit a Blaskovich testvérpárnak dr. Ferttich Nándor régész-ötvösművész arra az alkalomra készített, hogy a múzeum átvészelte a háborús és zűrzavaros időket. Ez a remekmű azért készülhetett, mert Fettich Nándor régész-akadémikus vezette 1938-ban a tápiószelei szkíta temető feltárását és személyével a fivérek mély barátságot alakítottak ki. A második világháború után dr. Fettich Nándor, majd dr. Párducz Mihály a MNM régészeti tárának vezetőiként segítették a Blaskovich fivéreket abban, hogy régészeti és műgyűjteményük védelmet kapjon. Ez a szándék valóra vált azzal, hogy az Országos Magyar Történeti Múzeum igazgatótanácsa 1947. május 10–én Múzeumi Gyűjtőhellyé nyilvánította a Blaskovich testvérpár tápiószelei 304. és 312. hr. számú ingatlanait. A közgyűjteménnyé formálódás folyamatát erősítette Nemzeti Múzeum lépése, miszerint a Blaskovichokkal kötött megállapodás alapján és a felettes szerv hozzájárulásával, vidéki tagintézményt létesített Tápiószelén.
A kiállítás során tablóba rendezetten a korabeli dokumentumok, levelek, naplójegyzetek, fotók segítségével mutatjuk be azt a folyamatot, ahogyan 1945 után 1947-re megmentődött a Blaskovich kúria anyaga, folytatódtak a régészeti feltárások sora.
1947 őszén újra indult a szkíta temető ásatása. A régészeti munka folytatódott az 1950-es években. 1951 ősze újabb mérföldkő volt a tápiószelei Múzeumi Gyűjtőhely életében, miszerint az MTA és a Nemzeti Múzeum fejlődéstörténeti, régészeti kiállítást szervezett a Blaskovichok korábbi vendégházában, a gyűjtőhely egyik épületében.

 

 1951 májusában a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjából szakértői bizottság látogatott el Tápiószelére. Javaslata alapján a Közoktatási Minisztérium 1951. október 1–én a Blaskovich Mária tulajdonában lévő képző – és iparművészeti gyűjteményt „nemzeti érdekű magángyűjteménnyé... az 1318 – 1322, 1329. 1 – 2. kataszteri számú ingatlanokat a rajta lévő épületekkel, parkkal, kerttel, gazdasági berendezésével” védetté nyilvánította. A gyűjtőhely 312–es házszámú épületében az ún. „kis múzeumban” a Magyar Tudományos Akadémia költségén a Történeti Múzeum fejlődéstörténeti kiállítást rendezett, amit 1951. november 7- én dr. Fülep Ferenc főigazgató ünnepélyes keretek között nyitott meg.

                 

 

 

 

 

Tápiószele RETRO- Emlékeink az 1980-as évekből

A történeti tárlat az 1980-as éveket veszi górcső alá.
Képes emlékeinket ismét egy-egy hatalmas filmkockába rendeztük. Egy-egy tabló mutatja be középületeinket, köztereinket. E felvételek éppen az évtized közepének állapotát rögzítették. Ízelítőt kapunk azokból a fotókból, amik a május 1-i felvonulások során készültek, de megmarad a tornacsarnok avatásának, az akkor országos jelentőségű sportteljesítmény fénnyel írt emléke. 1985-ben egy tápiószelei - tápiómenti csapat a felszabadulás 40 éves évfordulójára Battonyától Nemesmedvesig terjedő 526 km-es távot kerékpárral 40 óra tette meg.
A fotók sorában sok ún. amatőr felvételt találunk, amelyek a múzeum fotótárából és a Dobos Imre által alapított, működtetett Tápiószele Régen közösségi portálról kerültek ki. Ezek segítségével érzékeltetjük, milyen volt az iskolai és úttörő élet az 1980-as években, de községi ünnepeink, rendezvényeik mellett a hétköznapoknak, a mindennapi élet jellemzőit is megjelenítettük. Ezekből jól kivehető, hogy milyen fontos szerepet játszott a KGYV szociális épülete a település kulturális és iskolai életében, de jól kivehető a múzeum kulturális szerepe is, mivel évi 4-5 időszaki tárlatot szervezett. Dr. Bellérné Horváth Cecília igazgató asszony kistérségi jelentőségűvé tette e múzeumi bemutatókat. Két képkockába rendezetten láthatjuk, milyen fontos művészek voltak jelen munkáikkal Tápiószelén. A megnyitó személyek és a közönség sorában sok-sok ismerőst fedezhetünk fel.
A tablók szerkesztését és nyomtatását a helyi Tápió Nyomda Kft végezte. Köszönöm, az igen kedvezményes, önköltségen számolt munkát Katona Krisztiánnak.   

Tárlatunkon a mindennapok tárgyi kultúráját is meg kívántuk jeleníteni, hiszen ebben az évtizedben jelent meg hazánkban a lego, a VHS videoszalag, terjedt el a színes fénykép és színes televízió, a kazettás magnó. Az ügyes kezű nők fonták a makramét, kötötték a családtagok pulóverjeit.
Ekkor vált népszerűvé az eltolt szintű ház építése, a korábbi fehérre mázolt ablakokat és ajtókat felváltotta a barna nyílászáró. A modern házban szinte minden barna és fehér volt. A bútorok terén a műanyag színes konyhabútorok, a sarok ülőgarnitúrák, műanyagos gyerekbútor vált kedvelté. A fiatal házasok ebédlőjébe szinte mindenütt a Bonanza vagy Nevada román fa asztal, szék és szekrénysor került.
Minden jellegzetesség bemutatására a 6x8 m-es kiállítótermünk szűknek bizonyult, de néhány enteriőrt berendeztünk, a jellegzetes tárgyakat vitrinbe rendeztük. Felvillantjuk mi volt akkor a gyerekek kedvenc játékai, miket olvastak, milyen bakelit lemezeket hallgattak a felnőttek. Olyan technikai eszközöket láthatunk, mint az NDK-s írógép, diavetítő, kazettás magnó, filmvetítő, de az évtized végén már a VHS rendszerű videólejátszó is megjelent. Tárlatunkban korabeli öltözetet viselő felvonulókkal is találkozhatunk, úttörő nyitja és tűzoltó zárja a menetet.
A rendszerváltás szelét a Szele újság első számaival érzékeltetjük. 1989. május 1-re helyi újság jelent meg, amire addig nem volt példa, hiszen a gyülekezés, soksorosítás tiltott tevékenység volt.