Múzeumépület
A kúriát 1906-ban a tápiószelei Viczián család építette neoklasszicista stílusban.
Az úrilakot 1911-ben Viczián Kálmántól vásárolták meg a Blaskovich fivérek. A kétosztatú kúria két épületrészből áll. A két toronyszobával ellátott főépületből és "konyha házból". Az elsőben csak a lakószobák voltak: ebédlő, szalon, nappali, háló- és dolgozószoba. Az oldalsó szárnyban találhattuk a konyhát, kamrát, mosókonyhát, cselédszobát stb.
A tápiószelei kúriába lépve különös, barátságos érzés érinti
meg a látogatót: az otthon érzése. A fogadó, a nappali, a
szalon és a dolgozószoba alapján egy társadalmi réteg
sokoldalú érdeklődéséről, egy köznemesi família több
nemzedéken keresztül felhalmozott kincseiről alkothatunk
képet. Itt minden tárgy a családtagokhoz kötődik és ahol
lehetséges volt, ott a lakrészek eredeti berendezését
őrizték meg. Végigjárva a termeket felfigyelhetünk az
évszázados, jó ízléssel összeválogatott
empire és biedermeier bútorokra, festményekre,
csillárokra, a vitrinekben elhelyezett
ezüst és porcelán tárgyakra, könyvtárra, fegyverekre,
régészeti tárgyakra, trófeákra és pipákra.
A múzeumalapító Blaskovich fivérek tápiószelei kúriája már
magában őrzi a kitágult látóhatárú, a nemzet jövőjét
átformáló feladatokban részt vett nemesség szellemi és
tárgyi örökségét. Ez az otthon a monumentális pátosz helyett
a bensőség, a visszavonulás meghitt formáit mutatja, a
tulajdonosok más szellemű irányultságát villantja fel.
Blaskovich György és János a magyar polgárosult köznemességnek olyan reprezentánsai, akiknek életvitelét, mindennapjait a modern mentalitás jóvoltából már a tudományok, a művészetek, a régmúlt kutatása és tisztelete töltötte ki. Szellemiségük máig ható ereje, a nemzedékeken át megőrzött tárgyi örökségük, hallhatatlan bizonyíték erre. A tápiószelei Blaskovich kúriamúzeum olyan gyöngyszeme magyar örökségünknek, amire európai viszonylatban is büszkék lehetünk.
