Múzeumépület

A kúriát 1906-ban a tápiószelei Viczián család építette neoklasszicista stílusban.   

Az úrilakot 1911-ben Viczián Kálmántól vásárolták meg a Blaskovich fivérek. A kétosztatú kúria két épületrészből  áll. A két toronyszobával ellátot főépületből és "konyha házból". Az elsőben csak a lakószobák voltak: ebédlő, szalon, nappali, háló-  és dolgozószoba. Az oldalsó szárnyban találhattuk a konyhát, kamrát, mosókonyhát, cselédszobát stb.

A tápiószelei kúriába lépve különös, barátságos érzés érinti meg a látogatót: az otthon érzése. A fogadó, a nappali, a szalon és a dolgozószoba alapján egy társadalmi réteg sokoldalú érdeklődéséről, egy köznemesi família több nemzedéken keresztül felhalmozott kincseiről alkothatunk képet. Itt minden tárgy a családtagokhoz kötődik és ahol lehetséges volt, ott a lakrészek eredeti berendezését őrizték meg. Végigjárva a termeket felfigyelhetünk az évszázados, jó ízléssel összeválogatott empire és biedermeier bútorokra, festményekre, csillárokra, a vitrinekben elhelyezett ezüst és porcelán tárgyakra, könyvtárra, fegyverekre, régészeti tárgyakra, trófeákra és pipákra.
A múzeumalapító Blaskovich fivérek tápiószelei kúriája már magában őrzi a kitágult látóhatárú, a nemzet jövőjét átformáló feladatokban részt vett nemesség szellemi és tárgyi örökségét. Ez az otthon a monumentális pátosz helyett a bensőség, a visszavonulás meghitt formáit mutatja, a tulajdonosok más szellemű irányultságát villantja fel.      

Blaskovich György és János a magyar polgárosult köznemességnek olyan reprezentánsai, akiknek életvitelét, mindennapjait a modern mentalitás jóvoltából már a tudományok, a művészetek, a régmúlt kutatása és tisztelete töltötte ki. Szellemiségük máig ható ereje, a nemzedékeken át megőrzött tárgyi örökségük hallhatatlan bizonyíték erre. A tápiószelei Blaskovich kúriamúzeum olyan gyöngyszeme magyar örökségünknek, amire európai viszonylatban is büszkék lehetünk.